Szentendrei tornyok, pincék, sikátorok

Tornyok, pincék, sikátorok

Gyerekkoromban szentendrei osztálykiránduláson még nem tűnt fel… Aztán sokkal később, mikor már itt laktunk Szentendrén, akkor furcsa volt és nem is értettem. Miért lehet? Hogyan lehet egy ilyen kicsi városban ilyen sok templomtorony?

Tornyok

Ha utánajársz a város középkori történelmének, rögtön rábukkansz a törióráról jól ismert mondatra: “a török uralom alatt a város elnéptelenedett“.  Az elpusztított házak helyén ma is a később betelepült szerb kereskedők barokk házai állnak. A török elől menekülő szerb, horvát, görög lakosság úgy telepedett meg, hogy az egy vidékről érkezők külön „mehalát” (városrészt) alapítottak a városon belül. A kis városrészekben aztán minden közösség saját templomot emelt, amit a közösség házaival körbevett. Összesen hét mehala alakult így ki, hét kisebb templommal, kezdetben hét aprócska “városközponttal”. A templomok mindegyikét – ortodox keresztény hagyomány szerint – úgy tájolták, hogy a szentély Kelet felé fordul. Érdekes,  hogy jól illeszkedik ebbe a sorba Szentendre legrégibb épülete, az egyetlen, alapjaiban megmaradt középkori Várdombi templom és a néhány éve épült evangélikus templom is.

Szentendre templomai, tornyai
Kép forrása: plat-forma.org

Szentendrén sétálva több szép keresztet találsz a város különböző pontjain. Kereskedők keresztje Fő téren, a Tobakosok (tímárok) keresztje Szamárhegyen és a Szőlősgazdák keresztje. Ezeket a kereszteket ugyanígy a kis városrészek polgárai emelték. És ma is mint akkor, minden út a Fő térre vezet. Ugyanis a sok központú város közlekedési útvonalainak találkozásában alakult ki akkoriban a Fő tér.

Szentendrei keresztek
Kép forrása: plat-forma.org

Pincék

Na de honnan volt ennyi pénze a kis betelepülő közösségeknek? Hisz a középkor emberének egy templomot felépíteni hihetetlen fizikai és anyagi erőfeszítés volt. Ma nem is gondolnád, de Szentendre polgárai főként a bor és szőlőtermesztésből, kereskedelemből gazdagodtak meg. A múlt század második feléig Szentendre híres bortermelő város volt, a környező hegyoldalak mindegyike be volt ültetve szőlővel, ezért a városnak sok pincére volt szüksége. A Szamárhegy alatti Szerb utca mögötti dombszakasz alatt tizenhat, domboldalba egyenesen befúrt pince van, közülük öt olyan, mely ötven méternél is hosszabb. Ezek némelyike akkora volt, hogy szekerestül hajthattak be a pincébe a leszüretelt szőlővel. A város alatt ma is kiterjedt pincerendszer található, ezeket látogatni sajnos nemigen lehet. Minden ősszel, szeptember utolsó hétvégéjén egy rövid időre azonban újra a boré és a szőlőé a főszerep, a szentendrei jazz és borfesztivál alakalmával

Sikátorok

Szerencsére az egykor gazdag kereskedő város polgárainak házai ma is állnak, így a városban sétálva mindennapjaikat is könnyebben el tudod képzelni. A házak alsó szintjén hagyományosan üzletek voltak, a családok az emeleten laktak, a padláson pedig raktározták az árut. Szentendre legfeltűnőbb jellegzetességei a zsúfolt balkáni építési módot tükröző és egészen szűk sikátorok.

Ezeknek falai a kereskedőházak ablaktalan oldalfrontjaiból álltak. A sikátorok többsége egykor a kereskedőházak raktárrészének feltöltését szolgálta, ma hangulatos, színfoltjai a városnak. Legtöbbjüket kinyújtott karral átéred. Voltak, akik lemérték, melyik sikátor a legszűkebb Szentendrén. Elárulom Neked, hogy a Belgrád Székesegyház melletti a nyerő…

Még további látnivalók érdekelnek? Ezt nézd meg: Szentendre látnivalók

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.